Mely helyzetekben nem jön szóba online pszichoterápia?

Manapság egyre elterjedtebb az online pszichológiai konzultáció és online pszichoterápia, melyet elsősorban a COVID-19 járvány tett igen népszerűvé, amikor a személyes terápiákat átmenetileg „távterápiákká” kellett módosítani. Azóta találhatunk olyan szakembereket is, akik csak és kizárólag online dolgoznak kliensekkel és páciensekkel, sőt, olyanokat is, akik hibrid módon nyújtanak segítséget, azaz időnként online, máskor pedig személyes üléseket tartanak.

Vannak azonban kontraindikációk, azaz kizáró okok az online pszichoterápiát illetően. Igyekszem röviden sorra venni ezeket jelen blogbejegyzésemben.


1. súlyos személyiségzavar: alapjáraton súlyos személyiségzavarokat – melyek sok esetben munkaképtelenséggel, egyenetlen életvezetéssel, nehézkes társas funkcionálással járnak – nem kezelünk online. Fontos ezekben az esetekben a személyes kontaktus, jelenlét, mely megtartóbb erővel bír, mint ae online forma esetében. Emellett az egyenetlen életvezetésű páciensek esetében növeli az énhatékonyságot (mely közvetve hat a mindennapi, élettel kapcsolatos feladatok managelésére) az, ha minden héten fix időben meg kell jelenniük a terápiás ülésen.


2. függőségek: a függőségek kezelésénél szintén elengedhetetlen a személyes kontaktus. Az addikciók terén érintett páciensek ugyanis sok esetben titkolják valós pszichés és szomatikus állapotukat, vagy gyakori visszaesésüket a kezelő előtt (ennek számos oka lehet). Élőben könnyebb egy olyan munkaszövetséget és bizalmi kapcsolatot kialakítani ezekkel a – kötődésükben sok esetben sérült – páciensekkel, ha személyesen folyik a pszichoterápia, így megvan annak a lehetősége, hogy a páciens állapotát tekintve az igazat mondja el a kezelőnek.


3. pszichotikus zavarok: azoknál a zavaroknál (például skizofrénia esetén), amelyekben a realitással való kapcsolat megszakad, és az egyén állapota (még) labilis, szintén kontraindikált online pszichoterápiába kezdeni. A labilis valóságérzékeléssel jellemző páciensekre muszáj élőben „ránézni”, hogy felmérhessük állapotukat és meggyőződjünk róla, hogy aktuálisan nincs szükség kórházi felvételre. Emellett esetükben szintén igen fontos az őszinteségen alapuló terápiás kapcsolat, hiszen – a függő páciensekhez hasonlóan – időnként törekedhetnek állapotuk kedvezőbb bemutatására és hallucinációik, téveseszméik elrejtésére, akár azzal a céllal, hogy a gyógyszeres kezelést vagy a kórházi felvételt elkerüljék. Tartósan kompenzált pszichés állapot és a gyógyszeres kezeléssel történő effektív együttműködés esetén (például a páciens a megfelelő időpontban megjelenik az esedékes depot injekciója beadásáért a szakrendelőben, és ez a mintázat tartós) elképzelhető a páciens online pszichoterápiába történő bevonása, leginkább akkor, ha a páciens kiterjedt szociális védőhálóval rendelkezik, akik egyébként személyes jelenlét által észlelik aktuális állapotát.


4. súlyos/friss traumatizáció: a súlyosan, vagy frissen traumatizált páciensek esetén azért is fontos a személyes jelenlét, mert ezeknek a pácienseknek az átélt traumatizáció által összeomlott az addigi világképük, ezzel együtt a bizalmuk is az emberekben, és a világ kiszámíthatóságába vetett hitük is. Resztoratív élményt nyújthat nekik az, hogy a szakember minden héten, ugyanabban az időpontban, konzisztensen elérhető számukra, akikben meg is bízhatnak, és a terápiás kapcsolat egyfajta mentsvárat is jelenthet számukra, addig, amíg az új világképük kialakításáért küzdenek.


5. vissza-visszatérő öndestruktív vagy szuicid késztetések: nem célszerű online pszichoterápiát folytatni olyan páciensekkel, akik rendkívül labilisak, impulzívak, hajlamosak az önsértésre, önbántalmazásra, vagy gyakran küzdenek öngyilkossági késztetésekkel. A személyes jelenlét már csak azért is fontos az ő esetükben, mert a legmélyebb kétségbeesés esetén „kapaszkodhatnak” abba a tudatba is, hogy a pszichológus várni fogja őket a megbeszélt időpontban, vagy – ha jó, és erős a terápiás szövetség – a kezelő csalódott lenne, ha önbántalmazást vagy szuicid kísérletet követne el, mely a terápiás szerződés megkötésekor aláírt szuicid szerződés megszegését is jelenti egyben. Idővel általában a kétségbeesés, vagy intenzív düh alábbhagy, ilyenkor általában a páciensek hamar átértékelik helyzetüket, így a terápiás kapcsolat gyakorlatilag átmeneti mentőövet képez számukra krízisállapotaik során.


6. súlyos depresszió: a szuicid veszélyeztetettséggel, extrém tehetetlenségérzéssel, tartós örömtelenséggel, intenzív bűntudattal, beszűkültséggel, és a világ negatív színben történő észlelésével jellemezhető súlyos depressziós pácienseket sem kezelünk online formában. Egyrészt a súlyos depresszió kórházi kezelést igényel, másrészt, az állapot javulását követően a terapeuta élőben jobban tud reményt nyújtani páciensének, amellett, hogy bűntudata inadekvát voltával, beszűkültségével, és az általa viselt „fekete szemüveggel” (mellyel a világot, a jövőt, és saját magát aktuálisan szemléli) effektíven konfrontálhatja páciensét. Emellett az, hogy az egyén képes a rendelőbe elmenni és részt venni az üléseken, az önértékelésre és a tehetetlenségérzésre is pozitív hatással van, és a kontrollérzetet is növeli, hiszen fizikailag is jelentős lépéseket tesz állapotának javulásáért, amely jelentősebb, mint ha csak beülne a gép elé.


Összefoglalva, vannak esetek, amikor a páciensek állapotának fokozott monitorozására van szükség. Ilyenkor nem tanácsos a pszichoterápiát teljes egészében online folytatni. Vannak helyzetek és páciensek, akiknél a hibrid munkamód még elfogadható és effektív, ugyanakkor bizonyos esetekben ez sem kivitelezendő, és a szakembernek ragaszkodnia kell a személyes pszichoterápiához. A helyzet mérlegelése mindazonáltal minden esetben a szakember feladata. Nem minden esetben érvényes tehát „az online pszichoterápia is jobb, mintha egyáltalán nem kap az egyén segítséget” elv.

 

Ezek is érdekelhetnek

Nem kell tökéletes szülőnek lenni! Elég, ha ‘elég jók’ vagyunk. Rengeteg szülő számol be bűntudatról vagy lekiismeretfurdalásról annak kapcsán, hogy saját megélésük …

A parentifikációról Manapság egyre többet lehet olvasni a parentifikációról. Ez nem mást jelent, mint a gyermek szülői szerepbe történő kényszerítését, mely által …

Egy pszichoterapeuta-család igaz történeten alapuló drámája: Hagyaték – ajánlás A minap egy szuper előadáson jártam egy pszichiáter kolleginával, amelynek címe Hagyaték volt. …