Mi az ADHD, és hogyan jelenik meg felnőtteknél?

Az ADHD egy neuropszichiátriai zavar, amely gyermekkorban kezdődik, de gyakran felnőttkorban is fennmarad. Tehát olyan, hogy felnőttkor során kezdődő ADHD, nem létezik. Jellemző tünetei közé tartozik a figyelem fenntartásának nehézsége, az impulzív viselkedés és a hiperaktivitás (mozgásos nyugtalanság). Felnőtteknél ezek a tünetek gyakran a gyerekeknél megszokott módtól elérően jelentkeznek: gyakoriak a nehézségek az időbeosztásban, halogatás, a hosszabb figyelemkoncentrációt igénylő feladatokra való képtelenség, „szétesett” és rendszertelen életvitel, szorongás, szer- és/vagy gyógyszerabúzus.

Bár az ADHD tünetspektruma széles, és sokan érezhetik magukat érintettnek, nem minden esetben beszélhetünk korrekt diagnózisról. Felnőtteknél ugyanis számos betegség és állapot okozhat ADHD-ra hajazó tüneteket. Ezek közül csak néhányat említenék meg, a teljesség igénye nélkül:

1. Szorongásos zavarok

Hasonló tünetek: Figyelmi nehézségek, ingerlékenység, irritáltság, rágódás

2. Depresszió

Hasonló tünetek: Motivációhiány, nehézségek a koncentrációban, döntésképtelenség, nehézségek a figyelem fenntartásában.

3. Alvászavarok

Hasonló tünetek: Fáradtság, feledékenység, figyelmetlenség, ingerlékenység.

4. Bipoláris zavar

Hasonló tünetek: Impulzivitás, nyugtalanság, felgyorsult gondolkodás (hipomán vagy mániás epizódok során).

5. Pajzsmirigyproblémák (pl. hipertiroidizmus)

Hasonló tünetek: Nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, irritáltság.

6. Pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus spektrumzavar)

Hasonló tünetek: Impulzivitás, szociális nehézségek problémás volta, figyelmet érintő problémák.

7. Traumás élmények és PTSD

Hasonló tünetek: Koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, nehézkes érzelemszabályozás. 

8. Tanulási zavarok

Hasonló tünetek: Figyelmetlenség, lassú munkatempó, nehézségek a szervezésben és kivitelezésben.

9. Szerhasználati zavarok

Hasonló tünetek: Impulzivitás, koncentrációhiány, feledékenység, ingerlékenység.

10. Krónikus stressz

Hasonló tünetek: Feledékenység, ingerlékenység, figyelmi problémák.

A korrekt diagnózis fontossága

Mivel sok állapot átfed az ADHD-val, ezért kiemelten fontos, hogy a diagnózist pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus állítsa fel. A szakemberek részletes kórtörténetet vesznek fel – sokszor egy hozzátartozót is bevonva -, speciális pszichológiai teszteket alkalmaznak, és szükség esetén további orvosi vizsgálatokat is javasolhatnak a pontos diagnózis felállításának érdekében. 

Az öndiagnosztizálás veszélyei

1. Az internetes tesztek korlátai:Az online elérhető öndiagnosztikai eszközök csupán tájékoztatásra valók, nem helyettesítik a hozzáértő szakember által végzett diagnosztikát. Ezek a tesztek tudományos szempontból nem megbízhatóak, gyakran általánosított, leegyszerűsített kérdéseket tartalmaznak, amelyek maximum távolról – és nem igazoltan! – kapcsolódhatnak az ADHD-hoz, mint kórképhez.
2. Stigmatizáció:A fals diagnózisok stigmatizációt vonhatnak maguk után, és ezen keresztül alacsony önértékelést válthatnak ki az érintettekből.
3. A megfelelő kezelés hiánya: Ahogyan fent is említettem, az öndiagnosztizálás egyik legnagyobb veszélye azonban az, hogy az érintett nem kap megfelelő kezelést, mivel a problémakör, ami szenvedést okoz neki, nem jól kerül azonosításra (minden problémakörhöz, betegséghez más-más kezelési mód tartozik). Ez történhet azáltal, hogy:

Elmarad más betegségek, állapotok, problémák felismerése/kizárása, ami által egy másik, potenciálisan súlyos állapot (pl. szorongászavar, bipoláris zavar) kezeletlen marad, fenntartva a szubjektív szenvedést és alacsony mentális jóllétet.

Helytelen önsegítő stratégiák: A nem a korrekt diagnózishoz passzoló önsegítő stratégiák akár ronthatnak is az érintett állapotán.

Gyógyszerhasználat veszélyei: Az ADHD kezelésére alkalmazott gyógyszerek szigorú orvosi ellenőrzést igényelnek. Az autodidakta módon történő gyógyszerszedés, vagy a fals diagnózison alapuló gyógyszeres terápia önmagában komoly egészségi kockázatokat hordozhat. Például a stimulánsok egy bizonyos csoportja a bipoláris páciensek állapotát masszívan rontja, míg a (valódi) ADHD-s páciensek mindennapi funkcionálását javítja.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Ha valaki tartósan és jelentős mértékben tapasztalja az ADHD-ra jellemző tüneteket, érdemes pszichiáterhez vagy klinikai szakpszichológushoz fordulnia kivizsgálás céljából. Mivel nagyon speciális terület ez speciális tesztekkel és vizsgálatokkal, érdemes ezen a területen nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket felkeresni ehhzez.