Első alkalmak a klinikai szakpszichológusnál

Amikor az ember életében először megy pszichológushoz, igazán nem is tudja, mire számíthat. Van, akit izgatottsággal, van, akit némi aggodalommal, van akit pedig erős szorongással tölt el ennek a gondolata, míg mások örülnek, hogy lesz alkalmuk részletesebben beszélni valakivel problémáikról, nehézségeikről.

Ugyan mindannyian láttunk már tipikus, filmbéli terápiás jeleneteket, de valahol evidens, hogy egészen más átélni ezt az élményt, és „alannyá válni”, mint egy képernyőn keresztül „szemtanúként” végignézni. Jelen blogbejegyzés célja annak bemutatása, hogy mi is történik, illetve mi várható akkor, ha valaki első alkalommal jár egy klinikai szakpszichológusnál és mire lehet számítani az első 2-3-4 ülés alatt.

 

„Ahogy a születés pillanatában benne van az egész élet minden lehetősége, úgy az első interjúban is ott van számos apró, vagy éppen feltűnő jel, ami a terápia lehetséges alakulását vetíti előre. Ezért olyan fontos az első találkozás.” – írja Nógrádi Csilla, pszichológus.

Azzal, hogy kijelenti, hogy az első alkalmak előrevetítik a későbbi konzultációs vagy pszichoterápiás folyamat lehetséges alakulását, nem túloz a kollegina. Amikor egy új kliens vagy páciens érkezik, függetlenül a pszichológus specializációjától, egy úgynevezett „első interjú” felvétele kezdődik meg. A kifejezés maga csalóka, mert az első interjú rendszerint nem csak az első, hanem a második, vagy akár a harmadik alkalmat is lefedheti – ez nagy variabilitást mutat; helyzet, kliens- és szakemberfüggő. Az első interjú elsődleges célja a kliens vagy páciens aktuális problémáinak, nehézségeinek, panaszainak, tüneteinek körbejárása, feltérképezése, vagyis leegyszerűsítve nem más, mint beszélni arról, hogy a páciens milyen apropóból fordult most szakemberhez.

Azonban ez csak egyik funkcióját képezi az első alkalmaknak, a sok közül. A klinikai szakpszichológus az első alkalmak során számos más szempontot is mérlegel, feltár, melyek az imént említetten kívül jellemzően az alábbiak – a teljesség igénye nélkül:

  • a problémák, nehézségek, tünetek kialakulásának ideje és körülményei, azok változása az idő során
  • mentális zavar vagy pszichiátriai betegség fennállásának diagnosztizálása vagy kizárása
  • a páciens pszichiátriai előtörténetének megismerése (amennyiben van neki)
  • a kliens vagy páciens pszichoterápiás alkalmasságának felbecslése
  • általános képet szerezni a páciens életviteléről, interperszonális kapcsolatairól
  • általános képet kialakítani a kliens vagy páciens személyiségéről és annak működéséről
  • a páciens megküzdési stratégiáinak azonosítása
  • önkárosítási és öngyilkossági veszély felbecslése
  • a hozott probléma lehetséges gyökereinek feltárása
  • fontos összefüggések feltárása és – amennyiben a szakember ezt helyénvalónak érzi – visszajelzése
  • kapcsolatépítés a pácienssel, klienssel
  • bizalmas légkör kialakítása, amely lehetővé teszi a kliens számára az őszinteséget és megnyílást
  • empatikus visszajelzések adása, illetve – ha szükséges –, lelki támogatás nyújtása
  • annak eldöntése, hogy a szakember kompetensnek tartja-e magát az adott problémakört illetően
  • annak eldöntése, hogy a segítségnyújtás megvalósulhat-e ambuláns keretek között, vagy inkább kórházi ellátásra van szükség
  • annak eldöntése, hogy gyógyszeres kezelésre szükség lehet-e avagy nem

Az első interjút gyakran követi egy úgynevezett élettörténeti interjú felvétele, amikor a pácienst vagy klienst gyermekkori történésekről, emlékekről, gyermekkori fejlődéséről, érzelmeiről, kapcsolatairól kérdezzük. Sokszor ez nem képez teljesen külön ülést, vagy nincs kimondva külön, hogy egy másik „interjúformára” váltottunk; mi több, néha belekerülhetnek az első interjúba is a gyermekkort illető kérdések – ez is jellemzően szakemberfüggő. Az élettörténeti interjú felvételével egyre jobban kirajzolódnak az összefüggések, illetve – amennyiben a páciens több problémakörrel érkezett – a központi nehézség, panasz is, továbbá ennek lehetséges gyökere. Amennyiben az első interjú, illetve az élettörténeti interjú után kérdések maradnak a klinikai szakpszichológusban, ezeket követheti egy diagnosztikus ülés (vagy ülések), amikor tesztek felvételével ezeket a kérdéseket a szakpszichológus megválaszolja magának. Általában az első 2-3 ülés során gyűjtött információk alapján visszajelzést kap a kliens arról, hogy a pszichológus mit értett meg az interjúk során a problémáiról, aktuális nehézségeiről, és hogy látja a szakember, mi segítheti a klienst legjobban jelen helyzetében  a hozott nehézségei kapcsán.

Az első interjú, az élettörténeti interjú, illetve a diagnosztikai folyamat során nyert információk alapján már sor kerülhet egy megállapodásra pszichológus és páciens/kliens között, amire mi, szakemberek gyakran „terápiás szerződéskötésként” utalunk. Ez a kifejezés is csalóka, mert ez sokszor nem írásban valósul meg, tehát gyakorlatilag nem is szerződés, hanem inkább megállapodás. A megállapodás témája mindig az, hogy milyen keretek között, meddig és milyen módon fogja tudni segíteni az adott szakember a kliensét. A terápiás szerződés azt is pontosan kell, hogy tartalmazza, hogy milyen problémán fognak együtt dolgozni a felek, és mi a pszichoterápiás vagy konzultációs folyamat elsődleges célja. Vannak helyzetek, amikor meg lehet egyezni bizonyos számú ülésben – időtartam tekintetében –, ugyanakkor sokszor előre nem bejósolható, milyen gyorsan fog javulni a kliens vagy páciens állapota. Az előbbi esetre mint „zárt végű”, míg az utóbbi esetre mint „nyílt végű” terápiás vagy konzultációs folyamatként utalunk. Fontos, hogy a terápiás szerződéskötés a felek kölcsönös megegyezésével, egyenrangú felek között jön létre, így tehát azt a kliens/páciens legalább annyira alakítja és meghatározza, mint a szakember, akinek immár elég részletes képe van a fejében arról, hogy hogyan működik a páciens személyisége, és mi okozhatja a nehézségeit. A megállapodás tartalma természetesen időközben módosulhat, és a keretek is újra átbeszélhetőek, amennyiben szükség van rá.

Ezek is érdekelhetnek

A függőségekről általánosságban: hátterük, kezelési lehetőségeik Talán mondanom sem kell, hogy napjainkban igen gyakoriak a függőségek. Ma már nem csak alkohol-, hanem …

Röviden a pszichotraumákról Manapság már igen sokat lehet olvasni a lelki traumák (régi szakterminussal kifejezve: pszichotraumák) hosszútávú, potenciálisan destruktív hatásairól. Mi, a …

Pszichológiai, pszichodiagnosztikai vizsgálat felnőtteknél: mit takar pontosan és hogyan zajlik? Számos alkalommal – mind az állami egészségügyben, mind magánrendelés keretei között – …