Az egyik legnyilvánvalóbb előnye a kikapcsolódásnak, hogy segít csökkenteni a stressz szintünket: amikor pihenünk, az agyunk „pihenő üzemmódba” kapcsol. A mindennapi aggodalmak, a munkahelyi nyomás és a családi kötelezettségek mind-mind valamekkora fókuszálást követelnek, továbbá gyakran stresszel járnak együtt. Amennyiben nem szánunk elég időt a regenerálódásra, a mindennapi stresszhatások hosszú távon mentális kimerültséget okozhatnak, amellett, hogy a fizikai állapotunkra is negatív hatással vannak. Fontos tehát, hogy időt szánjunk a rekreációra, és olyan tevékenységekre, amelyek segítenek ellazulni, mint például a meditáció, a séta a természetben, vagy egy forró fürdő. Ezek a tevékenységek csökkentik a stresszhormonok (kortizol) szintjét is, mely által a szorongás és a feszültség is enyhül.

Talán nem meglepő, de a pihenés és a kikapcsolódás fokozza a kreativitást. Amikor pihenünk, az agyunknak lehetősége van a szabadabb gondolkodásra, míg a sokkal strukturáltabb és koncentráltabb hétköznapok és/vagy munkavégzés közben nem mindig adódik lehetőség arra, hogy bizonyos helyzetekre, problémákra innovatív megoldásokat találjunk. Pihenés közben az agyunk könnyebben kapcsolja össze az addig egymástól elkülönült információdarabkákat is, így az inspirációval teli pillanatok is gyakran akkor jönnek el, amikor figyelmünket nem kell fókuszálnunk tartósan semmire. A kikapcsolódás emellett segíthet abban is, hogy a feladatokra, amelyek a munkahelyen vagy otthon várnak ránk, más szemszögből is rá tudjunk tekinteni. „Friss” elmével ugyanis körültekintőbben tudunk döntéseket meghozni, és olyan lehetőségeket is észrevehetünk, amelyek előzőleg elkerülték a figyelmünket.

A mindennapos szinten minket érő különböző behatások miatt hangulati és érzelmi állapotunk gyakran ingadozik. Időnként mindannyian megélünk nehezebb pillanatokat, amelyek során intenzív és elárasztó, nehezebben kezelhető érzelmeket élünk át. Ilyenkor a kikapcsolódás kulcsfontosságú lehet, ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy visszanyerjük lelki egyensúlyunkat. A relaxációs technikák, mint például a progresszív relaxáció, az autogén tréning, vagy akár a jóga segítenek abban, hogy enyhítsük a feszültséget, és meg tudjuk őrizni érzelmi stabilitásunkat. Amikor mentális szempontból kipihentek vagyunk, könnyebben küzdünk meg a hétköznapi nehézségekkel is, az ún. coping (=megküzdési) stratégiáink eredményesebben működnek.

A pihenéshez természetesen hozzátartozik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is, mely közvetlenül kihat a mentális állapotunkra. Az alváshiány – vagy a rossz minőségű alvás – például szorongáshoz, ingerlékenységhez, depresszióhoz és a koncentrációs képesség csökkenéséhez vezethet, miközben természetesen a testünk is megsínyli azt. Mivel az alvás minden szempontból a regeneráció fázisa, ezért rendkívül fontos, hogy naponta megfelelő mennyiségű időt szánjunk erre.

Életvezetési nehézségek esetén érdemes mentálhigiénés szakemberhez, vagy pszichológushoz fordulni. Mindannyiuknál előfordulhatnak olyan időszakok, amikor különböző tényezők hatására nehéznek érezzük a mindennapi döntések meghozatalát, az egyensúly megteremtését, a stresszkezelést vagy a jelentős változásokkal való megküzdést. A pszichológus ebben a helyzetben például segíthet feltárni az egyes életvezetési kérdések (pl. karrierválasztás/építés, párkapcsolatot vagy családot érintő kérdések, stb.) mögött meghúzódó érzéseket, tudattalan motivációkat, amellett, hogy érzelmi támogatást is nyújt. A különböző életcélok meghatározása, ezek elérésének módja, a személyes erősségek és gyengeségek áttekintése, továbbá prioritások meghatározása szintén teret kaphat egy pszichológussal zajló tanácsadás során.